<
Az Újévi tea legfontosabb üzenete a folytonosság kiemelése; annak az örömnek a kifejezése, hogy egészséggel, szerencsével megáldva új évbe, új életbe léphetünk. Lényeges hangsúlyoznunk, hogy mindenféle hagyományban az év vége nem számlálási aktus (5, 4, 3, 2, 1... !!!), hanem egy teljes ciklus és kör betetőzése és újrakezdése. Ebből mára nem sok maradt, de a melbourni főtér nyitott lézerdiszkójában bulizó hatszázezer fiatal tulajdonképpen a régi rítusok elemeit használja újra.
A teával foglalkozó chajinok (teaemberek) igen elfoglaltak ilyentájt; sok teaház, gyártó, teamester a saját módján mutatja be az óév utolsó, egyben az Újév első teáját. Másutt már bemutattuk a chanoyu, a japán teaszertartás ezzel kapcsolatos temae előadását, a hatsugamát, annak teáját a matcha obukuchát és néhány eszköze közül a shimadai teáscsésze párt. Ehhez csupán azt tennénk itt hozzá, hogy a hatsugama nem feltétlenül január elsején történik, aminek számos oka van, többek között az időszámítással kapcsolatos; erről részletesebben szólunk később. Hasonlóan fontos szertartások zajlanak ilyenkor egyébként nemcsak teával kapcsolatosan, hanem azzal párhuzamosan, bőséges étellel és szakéval fűszerezve − nem véletlen, hogy szakés eszközöket is bemutatunk teás oldalon. Mind az élet folytonosságával, jószerencse és boldogság kívánsággal függ össze, amiben a tea és a szaké az élet „szent” itala. Ősi animista hagyományokat plántál az új évbe például a szintén december 31.-én tartott shinto szertartások sora, benne az oroszlántánccal, amivel egészség és erő lesz kísérőnk az Új Évben.
Kép:Hidehisa Moroyose Magokorodo Minden keleti évzáró esemény egyben évnyitó is; a használt ételek, italok, jelképek mind ősi kultusz mentén szerveződnek. A bőséges és az öt elemet felvonultató újévi tál (lásd a mellékelt képeket) elmaradhatatlan kelléke a rák mellett a keleti narancs, vagy mandarin és a tea. Ez még nálunk is van, nem lesz nehéz tehát utánozni. Jó, de hogy lesz ebből tea? Nagyon érdekes módon, nagyon finom tea, amit szintén meg lehet csinálni itthon is, bár az eredmény nem lesz maradéktalanul ugyanolyan. A keleten erre használt citrusfélék ugyanis nem különösebben finomak, sőt nagyon émelyítőek, ellenben nagyon illatosak. Ezt az illatot lehet kölcsönvenni és a teára ültetni a következőképpen: Végy egy kosár narancsot, vagy citromot, a lényeg, hogy ha lehet, legyen kisebb, vagy vastag héjú fajta, az se baj, ha zöldebb. Vegyél most kedvenc puerh, vagy oolong teádból egy maréknyit és gőzöld meg nagyon röviden, vagy öntsd fel pillantásnyi időre (éppen csak azért, hogy nedves legyen) 75-85 °C-os vízzel. Kép: Traveller Cha Közben vágd le a narancsaid tetejét és szedd ki a belsejét. Töltsd meg a citrancsokat teával, jó erősen nyomd bele, minél jobban préselődjön hozzá a héj belső részéhez.
Utána tedd vissza rá a narancs tetejét és egy erős zsineggel (ne műanyag alapúval) kötözd össze, mintha cikkelyek lennének. Ha elkészültél, túl vagy a munka nehezén.
Ha kész vagy, a citrancsos teát tedd jól szellőző, száraz helyre, évekig eláll. Amikor kedved tartja, kibontod, kiveszel belőle egy kanálnyi teát, felöntöd és élvezed a finoman illatosított, isteni teát. Egyben egy héjba gyömöszölted minden jó- és szerencsekívánságodat magad felé. Ha megosztod másokkal is, akkor mások felé. Használhatsz benne bármilyen puerh teát (sheng és shu), bármilyen oolongot, esetleg fehér teát, de csak rügyformájót és azt előtte gőzölni kell, nagyon röviden, éppen csak annyira, hogy puha legyen és ne törjön össze.